60 évre odaadta egy cégnek a Velencei-tó partszakaszát a gárdonyi önkormányzat

agard

Az agárdiak szerint veszély fenyegeti az 50 éve strandként működő agárdi szabad partszakaszt, mivel egy gazdasági társaság 60 évre használatba kapta egy részét az önkormányzattól, hogy vízisport-komplexumot építsen ott. A kedvezményezett gazdasági társaság azt állítja minden piaci feltételekkel és a közösség érdekeit szem előtt tartva történik.

Júniusi indulása óta a Közérdekvédelmi Központ számos bejelentést kap olyan ügyekről, amelyekben a bejelentők szerint sérül a közérdek vagy korrupció gyanúja merül fel. Az Átlátszón cikksorozatot indítunk, hogy beszámoljunk a programban zajló műhelymunkáról. Célunk ezzel, hogy bemutassuk az ügyeket, amiknek utánajárunk és egyyfajta fórumot hozzunk létre, amelyben lehetővé válik a párbeszéd a közös érdekeinket érintő konkrét esetekről.

A cikkek alatti komment-szekcióban vagy elérhetőségeinken várjuk az észrevételeket. Nem titkolt célunk ezzel, hogy olyan szakmai, jogászi, közgazdászi véleményeket is gyűjtsünk, amelyek segíthetik az esetek további feldolgozását.

A Közérdekvédelmi Központ

A Közérdekvédelmi Központot a Jávor Benedek (a Párbeszéd Európai Parlamenti képviselője) által alapított Zöld Műhely Alapítvány, illetve a Juhász Péter (az Együtt elnöke) által fémjelzett Igazmondó Alapítvány kezdeményezte 2017 júniusában.

A Közérdekvédelmi Központ célja, hogy minden civil eszközt felhasználva küzdjön a korrupció ellen és közös érdekeink védelme érdekében, legyen az közérdekű adatigénylés, vagy a törvények betartásának kikényszerítése és az igazságszolgáltatás segítése azokban az ügyekben, amelyekben politikai vagy gazdasági szereplők visszaélnek hatalmukkal és befolyásukkal, jelentős károkat okozva a magyar adófizetőknek.

Egy érdekes eset, amellyel a bejelentők megkeresték a Közérdekvédelmi Központot a Velencei-tó partjáról érkezett. A helyi lakosok arról számoltak be, hogy veszély fenyegeti az 50 éve strandként működő agárdi szabad partszakaszt. Egy gazdasági társaság ugyanis 60 évre használatba kapott az önkormányzattól egy közvetlen vízparti ingatlant, hogy oda egy több száz négyzetméter területű, többszintes vízisport komplexumot építsen.

Az agárdiak azért aggódnak a készülő beruházás miatt, mert ezzel újabb szabad partszakaszt vonnak el a lakosságtól, pedig megítélésük szerint így is folyamatosan kiszorulnak a tó partjáról, annak ellenére hogy deklarált kormányzati szándék nagy pihenő tavaink közvetlen vízpartjainak mindenki által történő szabad használata.

A félelem érthető, hiszen gyakori probléma, hogy a vízpartokat magántelkekkel zárják el a lakosságtól. Különösen a Balaton-parton, ahol a térség főépítésze júniusban már azt is felvetette, hogy a vízparti telkek tulajdonosai fizessenek extra adót vagy ajánlják fel sétánynak ingatlanuk egy részét.

Földhasználati megállapodást kötöttek

A bejelentést követően a Közérdekvédelmi Központ közérdekű adatigényléssel fordult Gárdony önkormányzatához, ahová Agárd és az érintett partszakasz tartozik. Az önkormányzat együttműködőnek bizonyult, határidőn belül elküldte a céggel 2016 júniusában kötött földhasználati megállapodást (a dokumentum a Közérdekvédelmi Központ honlapján ezen a linken érhető el).

Ebből kiderült, hogy egy szörfoktatással foglalkozó cég, a Surf Core Kft. valóban megkapott 60 évre egy 551 négyzetméteres vízparti önkormányzati telket, és ezért 8,4 millió forint + áfa földhasználati díjat fizetett. A megállapodásban azt is rögzítették, hogy a társaság egy 400 négyzetméter alapterületű épületet építtet, amely a cég tulajdona lesz, a telek pedig az önkormányzaté marad.

Azt nyitva hagyták, mi lesz az épület további sorsa, erről tárgyalásokat kezdenek a megállapodás lejárta előtt egy évvel. Azt viszont kikötötték, hogy a 2019. január 1-jéig a társaságnak be kell nyújtania az építési engedély iránti kérelmet, és az engedély megszerzését követő 2 éven belül meg kell építenie a sportkomplexumot, ellenkező esetben az önkormányzat felmondhatja a megállapodást.

Utóbbi esetre meglehetősen kedvező feltételt alkudott ki a cég, az önkormányzat ugyanis visszaadná neki a földhasználati díj időarányosan csökkentett részét a megállapodás szerint.

A megállapodáshoz mellékelt dokumentációból kiderül, hogy a gárdonyi önkormányzat várostervezésében ez az egyetlen olyan vízparti terület, mely közvetlenül a tó mellett helyezkedik el és melyre lehetőség van új épületet építeni. A szabad partszakasz besorolású ingatlan egyébként sportolásra és szabadidős tevékenységre van kijelölve, ami a tervezők szerint megfelelő sportberuházási helyszínné teszi.

Az agárdiak problémái a beruházással

A település lakosainak számos problémája van a tervezett sportcélú ingatlannal, ezért többen panaszkodtak már az önkormányzatnál is. Az egyik ellenvetés, hogy a tó egyik utolsó szabadstrandi partszakaszára építik a komplexumot, pedig alig van már szabadon megközelíthető tópart a fizetős strandok és privát partszakaszok mellett. A sportfejlesztésre pedig nincs igény a helyiek szerint, hiszen az utóbbi években uniós forrásból kiépült egy jelentős sportcélú infrastruktúra, amely bőségesen lefedi a helyi sportolási igényeket, és a fenntartása jelenleg is gondot okoz.

2014-ben például 110 millió forintos EU-támogatással elkészült a gárdonyi tornacsarnok a gárdonyi iskola mellett, majd 2015-ben több mint 2 milliárd forint uniós támogatásból elkészült Agárdon a VVSI vízisport-központjának komplex rehabilitációja. Ezt követte 2017-ben az agárdi tornacsarnok az agárdi iskola mellett 477 millió forint támogatásból.

A helyiek attól tartanak, hogy az új sportkomplexum máshonnan fog forgalmat vonzani a főszezonban egyébként is túlterhelt tópartra, tovább szűkítve a helyiek által használható parthányadot, és egyébként is elvonja majd a fizetőképes keresletet a más meglévő, közpénzből kiépített létesítményektől.

A beruházást ingatlangazdálkodási szempontból is hátrányosnak tartják, hiszen a bérlő elővásárlási jogot kap, így évtizedekre, vagy véglegesen is elveheti a helyiektől az értékes közösségi használatú parti telket, méghozzá fillérekért, vagyis anélkül, hogy a helyi közönség bármilyen érdemi ellentételezést kapna.

Sérült a közérdek?

A Közérdekvédelmi Központ megkereste a céget, amely használatba kapta a vízparti ingatlant, és arra kértük, reagáljon a helyiek által felvetett problémákra. A Surf Core Kft. ügyvezetője, Varga Gábor elmondta, hogy évek óta működik az érintett szabad partszakasz egy részén a szörfiskolájuk. Amikor 6-7 éve kiválasztották a Tinistrandként közismert helyet, állítása szerint teljesen kihasználatlan volt a terület.

Az önkormányzatot a társaság kereste meg azzal, hogy szeretne létrehozni ott egy “Sport várost”. Meg akarták vásárolni az ingatlant, de az önkormányzat csak a használatba egyezett bele. Arra, hogy az önkormányzat túl hosszú időre mond le egy értékes vízparti közterületről, az ügyvezető azt válaszolta, ha csak 15 évre kaphatnák meg a területet, nem lennének hajlandók beruházni. Ugyanis a beruházás összköltsége mintegy 300-400 millió forint lesz, ami számításaik szerint 10-15 év alatt fog megtérülni.

A közérdek szempontjából a legfontosabb kérdés, hogy a földhasználatot megkapó vállalkozástól megfelelő ellentételezést kért-e az önkormányzat, vagyis az elvárható gondossággal bánt-e a közösség vagyonával, és nem okozott bizonyítható vagyoni hátrányt. Ez például akkor merülhetne fel, ha a jövőben kiderülne, hogy a cégnek aránytalanul nagy, több száz százalékos haszna keletkezett, az önkormányzat pedig alig nyert az ügylettel. Ez kellő megalapozottsággal csak a beruházás megvalósulása után lesz megállapítható, és a rendelkezésre álló információk alapján egyelőre nem jelenthető ki, hogy visszaélés történt volna.

Az ügyvezető azzal érvel, hogy az önkormányzat várható adóbevétel növekedése 5-8 millió forint lesz évente a projektnek köszönhetően, a 8,4 millió forint + áfa földhasználati díj pedig nem tekinthető aránytalanul kevésnek, ugyanis valójában csak vételi áron bérelhetik a telket. Ez a környék telekárai alapján megalapozott érv, ugyanis a gárdonyi telkeknél átlagosnak számító, 10 ezer forintos vételi négyzetméterárnál jóval többet fizetett ki használati díjként. Nem közvetlen vízparti, de ahhoz közeli telket lehet ennél is olcsóbban találni Agárdon.

Vannak rejtett szereplők a háttérben

Az ügy vizsgálata során azonban komoly kétség merült fel azzal kapcsolatban, hogy a Surf Core Kft. képes lenne finanszírozni egy ekkora beruházást. A cég eddigi pénzügyi teljesítménye rendkívül alacsony a tervezett beruházáshoz képest, legmagasabb éves nettó árbevétele 8 millió forint volt az elmúlt 5 évben, 2015-ben az egymillió forintot sem érte el. A tavalyi és tavalyelőtti évre vonatkozóan mindössze 30 ezer forintos adózott eredményről tudott beszámolni.

Emiatt a kutatás során felmerült, hogy a társaság valójában más, háttérben maradó befektetők érdekeit próbálja előmozdítani a beruházás névleges felvállalásával. A földhasználati megállapodás egyébként lehetővé teszi az építmény eladását, magyarán rögzítették azt a lehetőséget, hogy végül más, jelenleg nem ismert befektetőnél kössön ki a sportkomplexum.

Ezzel kapcsolatos kérdésünkre az ügyvezető elmondta, hogy alapvetően hitelből tervezik a beruházás megvalósítását, de vannak partnereik is, akik jelezték, hogy befektetnének, tulajdonrészt vállalnának a projektben. A partnerek nevét nem árulta el, azt ugyanakkor határozottan állította, hogy nem igaz, hogy a társaság csak egy strómancég lenne a beruházásban, mint feltett kérdésünkben utaltunk rá. Varga Gábor a szakmai múltjával igyekezett alátámasztani, hogy ez elsősorban az ő beruházása lesz, ugyanis éveken át a magyar olimpiai válogatott kerettagja volt.

Azt ígérik, nem zárják le a területet

A földhasználati megállapodás alapján a több száz méteres partszakaszból egy 40-szer 10 méteres területet építhetnek majd be, de Varga Gábor azt ígérte, nem fogja lezárni a területet, a saját érdeke miatt sem. A szörfiskola ugyanis jóval alacsonyabb forgalomra számíthatna, ha fizetős szakaszon belül működne. A beruházás megvalósítása közben és utána is szabad marad a partszakasz az ottlakók számára, a használatba kapott területet sem fogják elkeríteni.

Az önkormányzat kikötötte, hogy a tervezett épület alsó szintjét úgy kell kialakítani, hogy az épület ne akadályozza a rálátást a tóra. Ezért a tervek szerint az épület alsó szintje is átjárható lesz, ahol nyáron a szörfiskola, télen a jégkorcsolya központ mellett vendéglátó egységek és boltok kapnak majd helyet. A felső szinten egy 10 apartmanból álló szállást alakítanak ki.

Az ügyvezető szerint a beruházás pozitívuma lesz az is, hogy érdekükben fog állni, hogy rendben tartsák a jelenleg elhanyagolt területet. Terveznek gyepesítést, fásítást a parton, illetve teraszt alakítanak ki, ahol az arra járók leülhetnek majd egy italra, és ingyenes strandröplabda-pályát is terveznek a területen.

Varga Gábor azt állítja, a tervezett beruházás nem lesz összehasonlítható az uniós pénzből megvalósult sportfejlesztésekkel. Ez a projekt ugyanis éppen a valós igények miatt vált szükségessé. A szörfiskola jelenleg egy konténerből üzemel a helyszínen, és olyan sok látogató érkezik nyáron, hogy nem tudja már kielégíteni az igényeket.

Máriás Leonárd